Határtalanul 2025.

Pályázatok

Határtalanul előkészítő óra

Ideje: 2025. 06. 02 – 06. 06.

Helyszíne: Szlovákia

Létszám: 19 fő

Kísérő pedagógusok: Kovács Gáborné, Beniczky Eszter, Erdősné Szuhánszki Ágnes

Június első hetében valósíthattuk meg a Határtalanul pályázatban nyert szlovákiai utunkat.

nap útvonala: Révkomárom – Hetény – Dunaszerdahely - Pozsony

A Duna átlépését követően meghallgathattuk a város hőséről, Klapka Györgyről elnevezett téren az órajátékot. Nemcsak az 1896-ban felállított Klapka-szobornál, hanem az induló megzenésítőjének, Egressy Béninek a szobránál is megálltunk. Valamint az Európa-udvar színes világát is megtekinthették.

Testvériskolánk, a hetényi Tarczy Lajos Alapiskola meglátogatását mindjárt az első nap szerettük volna megejteni. Többek között Gelencsér Julianna, helyi népi iparművészünk csuhéból készült alkotásával kedveskedtünk nekik.

Az iskola névadója a hetényi származású filozófus, természettudós, a pápai Református Kollégium tanára és a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt. Tankönyveket írt magyarul, önálló nyomdát hozott létre, megalapította a főiskolai Képzőtársaságot, ahol többek között Petőfi Sándor és Jókai Móri is kibontakoztatta írói, költői tehetségét. Tarczy-díjjal tüntetik ki egy pénzjutalommal egyetemben a 9 évfolyamon keresztül kiemelkedő tanulmányi eredményt nyújtókat.

Dunaszerdahelyen a DAC-futballstadionnál álltunk meg legközelebb. A MOL Aréna Duna- szerdahely városában található, és az FC DAC 1904 labdarúgó- csapat otthona. A stadion teljes rekonstrukciója 2016 és 2019 között zajlott, és az-

óta egy modern, UEFA 4 csillagos létesítményként működik, amely 12.700 né-

ző befogadására alkalmas.

Pozsonyban a belvárosban tettünk egy sétát első nap este, és jutottunk el a koronázótemplomba is, a várhoz már csak következő nap reggelén mentünk fel.

A Pozsonyi Vár egykori királyi székhely, melynek 47 méter magas Korona-tornyában évszázadokig őrizték többek között a Szent Koronát. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején is fontos kulturális és gazdasági szerepet töltött be. Ma a város jelképe és a Történet Múzeum otthona. A Kis-Kárpátok egy elszigetelt hegyén 80 méter magasan áll a Duna bal partján. Gyönyörű kilátás nyílik innen a városra.

A vár barokk stílusban kialakított kertje emeli a látnivalók színvonalát.

Pozsony 1536 és 1783 között Magyarország fővárosa, ahol 11 magyar királyt és 8 királynőt is megkoronáztak. Így a 15. századi háromhajós gótikus stílusú Szent Márton-dómot (más néven koronázótemplom) sem hagyhattuk ki utunk során. Tornyán 85 méter magasan a 150 kg-os koronázási korona másolata látható.

2. nap: Pozsony - Dévény – Nagyszombat – Garamszentbenedek

Szlovákiában, a Duna és a Morva folyók összefolyásánál, a Dévényi-kapunál található az egykori dévényi vár maradványa. A 212 m magas Várhegy – 80 m magas – mészkőszirtjén álló várat Napóleon visszavonuló seregei pusztították el 1809-ben.

Kacskaringós út visz a felső várkapuhoz, ahonnan a falak körül csigavonalban haladó lépcsőkön jutunk a lakótorony helyén álló kilátóhoz.

Nagyszombat a nevét szombati napokon tartott hetivásárról kapta.

IV. Béla emelte szabad királyi várossá. Nagy Lajos király kedvelt tartózkodási helye volt, itt is halt meg 1382. szeptember 10-én. Ő kezdte a Szent Miklós plébániai templom építtetését is. A 16. századtól oktatási központ: Pázmány Péter alapította egyetemet később Pestre költöztetik. (Ez a mai ELTE.)

A garamszentbenedeki apátság:

I. Géza magyar király építtette a bencés kolostort 1075-ben, amelynek idén ünnepeljük a 950 éves évfordulóját. A kolostor a kezdetektől ismertté vált nemcsak az igehirdetés helyeként, de a középkori kultúra, műveltség és műszaki fejlődés jelentős központjaként is. Kolostori iskolát is alapítottak itt. A török fenyegetettség miatt azonban a szerzeteseknek több mint 500 év után el kellett hagyniuk ezt a helyet, amelyet aztán a erődítménnyé alakítottak át. A kommunista diktatúra idején internálótábort létesítettek ezen a helyen. Jelenleg lelki gyakorlatok helyszínéül szolgál.

3. nap: Tátra (Csorba-tó, Kő-pataki-tó) - Lőcse

A Tátra a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata Szlovákia északi és Lengyelország déli határán. Keleti részét a Magas –Tátra és a Bélai-havasok alkotják, alacsonyabb nyugati része a Liptói-havasokban folytatódik. Több mint 30 csúcsa meghaladja a tengerszint feletti 2500m magasságot . Legismertebb csúcsa a Lomnici-csúcs (2634m), amely a hegység második legmagasabb csúcsa.

A Csorba-tó a második legnagyobb tó a Tátra déli oldalán 1346m tengerszint feletti magasságban.

A Kő-pataki-tó a Magas-Tátrabán a Kő-pataki-völgy alsó részének morénái között, 1754m tengerszint feletti magasságban található, ahova lanovkával jutottunk fel. Területe 1,23 hektár, mélysége 2m. 1937-ben kezdett különböző mentési munkák ellenére vízszintje nagyon változó és a tó megszűnőben van.

Lőcse a szászok által alapított város nevezetessége a Városháza. E mögött található a vasból kovácsolt szégyenketrec, amelyben elítélt bűnözőket és léha erkölcsű nőket tettek közszemlére.

4. nap: Dobsinai-jégbarlang – Kassa – Krasznahorka vára

A Dobsinai jégbarlang bejáratáig egy meredeken felfelé ívelő úton lehetett feljutni, de megérte! A barlang az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai részeként 2000 óta a természeti világörökség része. Jégrétegei ezredévek óta 920-950 méteren maradnak meg. A barlang hossza 1483 m, ebből 515m a látogatható rész. A barlang érdekessége, hogy 1946-ig engedélyezve volt benne az egészévi korcsolyázás.

Kassán 1283-ban már állt első, Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére épült temploma a mostani dóm helyén. Temetkezési céllal épült még ugyanebben a században a Szent Mihály-kápolna. Európa legkeletibb fekvésű gótikus temploma, melynek hossza és magassága is 58m. A legbátrabbak a harangtoronyba is felmentek!

A város Nagy Lajostól saját címert kapott. Bocskai Istvánt itt temették el 1606-ban. A város a 17. században hosszabb ideig az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott. 1644-ben itt kiáltották ki a rendek I. Rákóczi Györgyöt Magyarország fejedelmévé.

Megkoszorúztuk Rákóczi sírját, és ellátogattunk az 1906-ban épült rodostói emlékházába is.

A várost a trianoni békediktátum Csehszlovákiához csatolta. Majd a 2. világháborút követően erőteljes szlovákosítás indult meg, így megváltozott a település nemzetiségi összetétele. 2021-es népszámlálás szerint kevesebb mint 2,5%-a vallotta magát elsődlegesen magyarnak.

Krasznahorka vára: a 14. század elején még kisebb erődként építette az Ákos nemzetséghez tartozó Bebek család, később fokozatosan megerősödött katonai erődítménnyé. A 16. században került az Andrássy-család birtokába, akik lakóvárnak használva építtették át barokk és klasszicista stílusban. Gazdag fegyver- és műgyűjteményt alakítottak itt ki. 2012-ben azonban egy súlyos tűzvész pusztította el a vár tetőszerkezetét. A helyreállítási munkálatok a mai napig folynak, így csupán messziről nézhettük meg a várat.

5. nap: Betlér - Martonházi-aragonitbarlang – Fülek

A történelmi Magyarország egyik legnagyobb épségben fennmaradt, eredeti bútorokkal berendezett kastélya a betléri Andrássy-kastély. Páratlanul gazdag enteriőrkiállítás mellett a régió egyik legszebb kastélyparkja teszi teljessé az élményt. A betléri Andrássy kastély könyvtárát 1790-ben Andrássy Leopold alapította. A vadászkastély mai, barokkos stílusú megjelenését Andrássy Manó, a "Vasgróf" tervei alapján 1880 körül nyerte el. A kastélyt 1945-ig eredeti tulajdonosai, az Andrássyak lakták. Ezután államosították, az eredeti berendezése azonban megmaradt. Pl. 16 fürdőszobából napjainkra 14-ben is teljes egészében az eredeti berendezés maradt meg.

Martonházi aragonitbarlang:

A Gömör-Szepesi-érchegység területén, Rozsnyótól nyugatra fekszik. A barlang bejárata 642 m tengerszint feletti magasságban van, mesterséges bejárata 144 m hosszú és 19 méteres szintkülönbséget hidal át 104 lépcsőben.

Az aragonit egy karbonátásvány, a kalcium-karbonát rombos kristályrendszerű ásványa. Kristályai oszlopok, sokszor tűalakú halmazok; gyakoriak az összenőtt többszörös ikerkristályok. Az aragonit rostosan, gömbösen, kéreg módjára és ágas-bogas formában is megtalálható. Színét tekintve színtelen, fehér, szürke, sárga, barna, zöld, kék és barnás árnyalatokban is előfordulhat. A színeződés főként vastartalmától függ. A barlangot teljesen véletlenül fedezték fel 1954-ben, egy geológiai feltáró alagút fúrása során. A nyilvánosság 1972 óta látogathatja a barlangot. A benti átlaghőmérséklet 7°C.

Néhány diák véleménye:

•„Összeségében nagyon szép hely volt, és sok érdekességet megtudtunk, milyen kincseket rejt Szlovákia azon része, ami egyszer a miénk volt.”

•„Számomra élvezetes és különleges volt az egész utazás, mivel még nem voltam a Felvidéken. Különösen a Dobsinai-jégbarlang tetszett, mert fantasztikus természet alkotta látványban volt részem.”

•„A szállás nagyon gyönyörű volt, bár sok időt nem tölthettünk ott.”

•„Nekem is nagyon tetszett, a tátrai kilátás gyönyörű volt, nagyon jó élményekkel tértem haza.”

•Én is sok új dolgot láthattam, nagyon jó élménnyel gazdagodtam!”

Köszönjük a lehetőséget!

Határtalanul értékelő óra